A nyár és ősz folyamán a Közösségi Alapítvány stratégiai tervet szőtt a közösség tagjainak bevonásával. Többek között interjúk készültek olyan személyekkel, akik részt vesznek a közösség életében és tesznek a pozitív változásokért. A következő interjúsorozatunkban ezekből az interjúkból osztunk meg párat.
Sorozatunk ötödik része az Albert Sándorral készült interjú.
- Meglátásod szerint Székelyudvarhelyen melyik a 3 legsúlyosabb probléma, amivel foglalkozni kellene? Mi aggaszt leginkább, ha a közösségre gondolsz, amiben élsz?
Elvándorlás – akár belső, akár külső migráció. Kritikusnak látom ezt a témát. Az elvándorlás hátterében főként anyagi okok vannak, erre direkt módon az alapítványnak nincs hatása, viszont hiszek abban, hogy egy erős, összetartó közösségnek nagyobb a megtartó ereje. Ilyen szempontból pedig indirekt módon akár az alapítvány is befolyásolhatja ezt a jelenséget.
Érdektelenség/igénytelenség. Székelyudvarhelyen rengeteg dolgot meg lehetne oldani közösségi összefogással, szervezett akciókkal és a lakók „nevelésével”. Ezt szerintem bebizonyította az alapítvány és a támogatott civil szervezetek által folytatott 10 éves munka, viszont véleményem szerint még több személyt kell bevonni. Úgy érzem, hogy a városra jellemző az, hogy mindenki mástól (helyi önkormányzat, megyei tanács, civil szervezetek) várja a megoldást a problémákra (gondozatlan közterületek, helyenként a minimális infrastruktúra hiánya, „rendetlenség”), ahelyett, hogy aktív részesévé válna a problémák megfogalmazásának és közös megoldásának.
Ez a két jellemző sajnos a kultúrafogyasztási szokásokra is igaz, ami fájó pont, számomra.
Társadalmi/közösségi szerepvállalás. Nem látom elégségesnek a 20-30-as éveiben járó, „fiatalabb” generáció aktív részvételét úgy a politikai, mint a civil szférában. Természetesen van sok üdítő kivétel, de úgy érzem, hogy Székelyudvarhelyen a „közszereplés” a helyi politikai harcoknak köszönhetően le lett járatva. A kialakult „szekértáborok” miatt már a civil kezdeményezésekkel kapcsolatosan is felmerül a legtöbb esetben a hovatartozás, ami elbátortalanít sok személyt az aktív részvételtől. Ilyen szempontból nagyon fontos az SZKA, amely működési szabályzata és tevékenysége alapján maximálisan elhatárolja magát a politikától.
- Számodra mi biztató, ha a közösség jövőjére gondolsz?
A helyi termékek és termelők „felfedezése” és beépítése az emberek mindennapjaiba. Ezt kiemelten fontosnak tartom, mert a környékünk alkalmas minőségi élelmiszerek előállítására és így klasszikus win-win szituáció alakul ki (egészséges táplálkozás + megélhetés a termelőknek). Ebben a témában viszont vigyázni kell a mennyiség-minőség kérdésére.
Az egészséges életmód/sport egyre nagyobb térnyerése. Napi szinten találkozom a város szélén szaladó/bicikliző emberekkel, a sportpályák folyamatosan tele vannak. Egyértelmű fejlődést látok ezen a téren, ami örvendetes. Szerintem ebben nagy szerepe van az egyes szervezeteknek is (Feel Good, Szekler Teker, stb.). Véleményem szerint fontos lenne pl. a biciklizést a napi városi közlekedésre is kiterjeszteni.
Magasan képzett fiatalok hazaköltözése – egyre több (de még mindig túl kevés) olyan fiatal költözik haza, akik olyan szellemi munkát végeznek, ahol magas a hozzáadott érték (itt főként az IT szakemberekre gondolok). Nagyon fontos ezeknek az embereknek az itthon tartása és rajtuk keresztül még több szakember hazavonzása. A nagy előnye ezeknek a munkáknak, hogy nem helyhez kötöttek viszont magas jövedelemszintet biztosítanak. Fontos a városnak, hogy jelen legyen egy gazdaságilag erős, nagyszámú, 20-30-as éveiben járó réteg. Szerintem jelenleg ez hiányzik a legjobban Udvarhelyről. Ők tudnák megadni a hiányzó lendületet.
- Meglátásod szerint mi az SZKA közösségben betöltött legfőbb szerepe?
Jelenleg az SZKA-nak meglátásom szerint főként „újraelosztási”, redisztribúciós szerepe van, amelyen keresztül a közösséget fejleszti. Adományokat gyűjt, majd ezeket megpróbálja a lehető leghatékonyabban szétosztani saját és az adományozók belátása, „értékei” és stratégiája szerint. Szerintem az SZKA egy erős brand a városban, az emberek tudják, hogy egy felelős szervezet, amely a közösség előrehaladását képviseli.
- Szerinted ahhoz, hogy a közösség jó irányba fejlődjön, mit kellene tegyen az SZKA az elkövetkező 7 évben?
Elérje azt, hogy az emberek számára automatizmussá váljon a közösségi szerepvállalás és mindenki, lehetőségeihez mérten (akár anyagi, akár más erőforrás által) járuljon hozzá a közösség fejlődéséhez, a közös élettér és életminőség javulásához.
Az éves beszámolók alapján a szervezett közösségi események száma az utóbbi években csökkent. Ez valószínűleg tudatos döntés és az alapítvány lehet, hogy inkább arra fordítja az energiáját, hogy forrásokat vonzzon be, majd ezeket támogatásként olyan szervezetekhez juttatja el, akik közösségi eseményeket szerveznek. Ha ez tudatos stratégia, nem feltétlenül probléma, viszont oda kell figyelni a „minőség biztosításra” (a támogatott események színvonalára). Másrészről meg nem biztos, hogy a szervezetben felgyűlt tudást, „tapasztalatot”, ami a közösségi események szervezésével jár, érdemes veszni hagyni. A közösségi eseményekre szerintem nagy szükség van.
- Meglátásod szerint az utóbbi 2-3 évben mi volt az SZKA legnagyobb megvalósítása?
A Jótékony közösség és Kaláka Plusz nevű adományozói körök létrehozása szerintem egy nagyon jó kezdeményezés. Az adományozó magánszemélyek és cégek száma az elmúlt három évben az éves jelentések alapján stagnált. Talán ezzel a programmal valamilyen módon ki lehet terjeszteni több magánszemélyre az adományozói kört. Véleményem szerint létezik egy 1500 – 1600 főnél tágabb réteg Udvarhelyen, aki támogatná a közösséget rendszeres adományokkal. El kell érni, hogy az adományozás, valamint a támogatandó projektről a szavazás „egyszerű” legyen (on-line fizetés bankkártyával, rendszeres átutalói megbízás a banknál „direct debit”, pay-pal, stb.).
A támogató vállalatokat elnézve a vállalatok számát már nem nagyon lehetne növelni (minden nagyobb vállalat ott van), esetleg az egy cégre jutó támogatások értékét.
A give-get-do kezdeményezést is egy nagyon jó, innovatív dolognak tartom.
