A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány interjúsorozatot indít, amely keretében pár rövid, szöveges interjú formában adományozói történeteket mutat be. A sorozat célja ezáltal is közérthetővé tenni és közelebb vinni az emberekhez az adományozást, ennek örömét.
- Hogyan került kapcsolatba a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvánnyal?
Amikor 9 évvel ezelőtt – sokévi budapesti tartózkodás után – visszaköltöztem családommal szülővárosomba, Székelyudvarhelyre, kellemesen meglepődve tapasztaltam, hogy távollétem alatt mekkora fejlődésen ment keresztül a térség, és egyértelmű volt számomra, hogy a civil szféra munkájának, a közösségükért dolgozó egyének erőfeszítéseinek nagy szerepe volt mindebben.
Az SZKA tevékenységét figyelemmel követtem innentől kezdve, részt vettem a rendezvényeiken, önkéntes munkában angol nyelvre fordítottam az éves jelentéseiket, stb..
- Miért döntött az adományozás mellett? Mi motiválta arra, hogy adományozzon/támogassa az SZKA-t/az SZKA egyik programját?
Szilárd meggyőződésem, hogy mindannyian felelősek vagyunk közösségünkért, környezetünk szépségéért, életünk minőségéért, és a megoldásokat nem kivülről kell várnunk.
Ha kétkezi munkánkkal, közösen teszünk rendbe egy játszóteret, parkot, stb., akkor azt jobban fogjuk értékelni, talán jobban is vigyázunk épségére, tisztaságára, a csapatban végzett munka pedig közösséget is teremt egyúttal, sőt, példát mutathatunk így gyerekeinknek is.
Mindenki, minden egyes lakos hozzá tud tenni valamit a közös dolgainkhoz, csupán szemlélet és melléállás kérdése az egész, és én szívből bízom benne, hogy ennek fontosságát minél többen felismerik, hogy gyerekeinkre, utódainkra egy már valóban élhető várost hagyjunk örökül.
- Sikerült-e bekapcsolódjon a programba, azon túl, hogy adományozó volt? Hogyan?
A Jótékony Közösség, melynek rendszeres adományozója vagyok, tavaly három programot támogatott, melyek közül az egyik a városi strand területén tartott Kerékpáros Piknik volt a Szekler Teker szervezésében, és büszkén mondhatjuk, hogy sok embert, családot megmozgató, sikeres rendezvénynek bizonyult, ezen részt vettek a férjem és a kisfiam is, amíg én a pécsi vendégkórusunkkal voltam elfoglalva.
- Volt-e és milyen (ki) hatással volt az Ön életére ez az adományozás?
A Jótékony Közösség révén megtapasztalhattam, hogy csapatban gondolkodva mennyi jó elgondolás, kiváló ötlet születhet, és hogy bár különböző területeken tevékenykedünk a mindennapokban, de képesek vagyunk összehangolni a közösségünket érintő elképzeléseinket, elvárásainkat annak érdekében, hogy városunk, régiónk fejlődjön a támogatott programok által, az itt élő emberek bevonódhassanak új kezdeményezésekbe.
Elmondhatom, hogy igazán jó embereket ismerhettem meg itt, új meglátásokkal, nézőpontokkal, ami a személyes fejlődésemben is segít engem.